Civilizációk hídja – Európa és a Közel-Kelet 1100-1300.
Magyarország és a keresztes hadjáratok kora 1218-2018
nemzetközi konferencia és tanulmánykötet– Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A keresztes hadjáratok a középkori Európa legnagyobb nemzetközi mozgalma volt, mely két évszázadon keresztül emberek millióinak életére volt közvetlen hatással és a mai napig élénken szerepel mind a történelmi tudatban, mind pedig a civilizációk közti politikai diskurzusban. A keresztény és muszlim civilizáció közös történelmében betöltött meghatározó szerepe ellenére nemigen történt kísérlet arra, hogy egy nemzetközi tudományos konferencián a téma legnevesebb európai és közel-keleti kutatói együttes részvételével nemzetközi tudományos konferencián kerüljön összegzésre a korszak tudományos eredményeken alapuló objektív értékelése.

2017 és 2018 a magyar keresztes hadjárat 800. évfordulója kiváló alkalmat teremtett arra, hogy a világon elsőként nálunk Magyarországon üljenek le egy asztalhoz a nyugati és az iszlám világ legnevesebb kutatói, hogy szakmai szempontok szerint értékeljék a keresztes hadjáratok korát. Ennek megszervezéséhez a magyar évforduló mellett kiváló alapot nyújtanak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által vezetett Szíriai-Magyar Régészeti Misszió valamint a Libanoni-Magyar Régészeti Misszió magyar és arab kutatógárdájának komoly nemzetközi érdeklődés övezte eredményei, valamint mindkét kultúrkörben meglevő kiterjedt szakmai kapcsolatai és elismertsége. 

A keresztes hadjáratok kora, a 12. század és a 13. század, egy olyan ritka időszak volt a világtörténelemben, amikor nem kevesebb mint három nagy, az emberi civilizáció fejlődését alapvetően meghatározó kulturális régió is egyszerre élte virágkorát és kölcsönhatásuk mai napig meghatározó elemeket termelt ki Európa identitása számára. Ebben az időszakban a mind a latin mind pedig az orthodox kultúrkörben megbecsült árpád-házi dinasztia vezette Magyarország fontos híd szerepet töltött be kelet és nyugat közt. A konferencián a korabeli Magyarország szerepének megtárgyalása mellett a keresztes hadjáratok korának három kultúrköre által létrehozott máig meghatározó kulturális, gazdasági és technológiai vívmányok értékelése is kiemelt téma. A konferencia anyaga angol nyelvű tanulmánykötetben jelent meg Oxfordban.

            A Civilizációk Hídja címet viselő nemzetközi konferencia 2018 május 3-5 közt került megrendezésre Árpád-házi királyaink egykori fővárosában Esztergomban. Az eseménynek különös aktualitást adott, hogy 800 éve vezette keresztes hadjáratát II. András, aki ennek során nemcsak felkereste, hanem gazdag évjáradékkal látta el a korszak két kiemelkedően fontos szentföldi johannita erődjét a Crac-ot és Margatot. Míg a margati várban több mint egy évtizede dolgozik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatási és oktatási programjaként működő Szíriai-Magyar Régészeti Misszió, a magyar szakemberek a 800. évforduló évfordulóján kezdték meg értékmentő munkájukat a ma Crac des Chevaliers-ként ismert világhírű UNESCO Világörökség keresztes várban. A konferencia egyik díszvendége ennélfogva a Szíriai Régészeti Főigazgató, Dr. Mahmud Hammud volt. Az angol nyelven folyó konferencián három kontinens kilenc országának (Ciprus, Franciaország, Magyarország, Nagy Britannia, Olaszország, USA, Egyiptom, Libanon, Szíria) kutatói vettek részt, és közülük számos szakembert a legkiemelkedőbbekként tartanak számon. Az ebből az anyagból összeállított tanulmánykötet az alábbi tudományos munkákat tartalmazza.

A keresztes kori régészet legjelentősebb szakértőjeként számon tartott Denys Pringle, a Cardiffi Egyetem professzora és a Brit Tudományos Akadémia tagja egy 12. századi kéziratról értekezik, mely a Magyarországról Szentföldig tartó zarándokutat írja le. Peter Edbury professzor szintén a Cardiffi Egyetemről, a II. Frigyes és al-Kámil egyiptomi szultán alatti szokatlanul intenzív diplomáciai kapcsolatok forrásait elemzi. A Poitiers-i Egyetemről érkezett Dr. Patricia Antaki-Masson a Libanonban található keresztes-kori templomok kézmosó fülkéivel kapcsolatban vizsgálja az európai-keleti kölcsönhatásokat, majd a Ciprusi Kutatóközpont munkatársa Dr. Nicolas Coureas ismerteti a 13. század végi Famagusztában alkotó európai fémművesekkel kapcsolatos kutatásai legfrissebb eredményeit. Nada Helou a Libanoni Egyetem professzora a libanoni falképeken talált „frank” donorábrázolásokon keresztül az európai megrendelők szerepét vizsgálta a helyi művészetben. Az MTA BTK Történettudományi Intézetében dolgozó Dr. Bácsatyai Dániel a szentföldi lovagrendek magyarországi megtelepedésével kapcsolatos eddig ismeretlen forrásokat mutatja be.

            Több cikk is taglalja a középkori Közel-Kelet építészetével kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket. Dr. Anis Chaaya a Libanoni Egyetemről Büblosz középkori erődjének újonnan felfedezett elemeit ismerteti, Dr. Micaela Sinibaldi a Levantei Brit Kutatási Tanács ügyvivő igazgatója a II. András királyunk legendás nagyapja székhelyeként ismertté vált keraki erődrendszer 12. századi részét mutatja be. Dr. Andrew Petersen a Walesi Egyetem oktatója Libanon középkorinak tartott hídjainak eredetét vizsgálja. A libanoni Szent Lélek Egyetem oktatója Dr. Hany Kahwaji-Janho a Yanouh és Edde Jubayl régió keresztes kori templomépítészetének jellegzetességeit elemzi. A Szíriai Régészeti Főigazgatóság munkatársaként Ibrahim Kheirbek, Latakia megye régészeti főigazgatója cikkében a megyeközpont középkori topográfiáját ismerteti. Sárközi Júlia, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének oktatója tanulmányában a keresztes hadjáratok egyiptomi építészetére és urbanisztikai fejlődésére gyakorolt hatásait elemezi.

            A tanulmánykötet több cikke is a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió munkatársainak eddigi kutatási eredményeit taglalja. A Közel-Kelet egyik legnagyobb és II. András által is felkeresett erődjének, Margatnak a több mint tíz éve megkezdett kutatásának eredményeiről magyar és szír szakértők egyaránt beszámolnak. A misszió magyar vezetője Dr. Major Balázs a korabeli források és régészeti eredmények összekapcsolásával rekonstruált margati építkezéseket és a középkori terek használatát, Takáts Mór Bendegúz a margati kutatások során alkalmazott legújabb kutatási és dokumentációs technológiákat, Marwan Hasan a térség megyei főigazgatója pedig a várban és környékén tervezett rekonstrukciós és rehabilitációs munkákat mutatja be. A tanulmánykötetben a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió fiatal, doktorandusz kutatói is megjelennek legújabb eredményeikkel. Mayssam Youssef a margati vár és a középkori Szíria konyhai infrastruktúrájával kapcsolatos legújabb ásatási eredményeit ismerteti, míg a misszió restaurátoraként dolgozó Márk Zsófia a Margat várában feltárt középkori falképeket mutatja be. Kotán Dávid terepi kutatásai a szíriai tengerpart váraiban található középkori ostromok és az ott használt haditechnika nyomait dokumentálják és elemzik, míg Buránszki Nóra tanulmánya a középkori Margatban és szuburbiumaiban feltárt kerámiák feldolgozásával foglalkozik. A Szíriai-Magyar Régészeti Misszió crac des chevaliers-beli munkái közül Vágner Zsolt és Csóka Zsófia a középkori vízvezetékrendszer kutatásában elért eredményeikről, Rétfalvi Teofil pedig a szír-magyar ásatásokon feltárt középkori csontvázak jellegzetességeiről értekezik.

A konferenciaelőadásokból összeállított kötet 2020 február elején jelent meg az oxfordi Archaeopress gondozásában, mely egyben a kötetben összegyűlt tudásanyag nemzetközi terjesztését is hatékonyan garantálja.